Egy vállalkozót, ha megkérdezünk, hogy mi az a vállalat működtetésében vagy életében, ami számára a legnehezebb terep, a legnagyobb kihívást jelentő feladat, akkor biztosan el fog hangzani vagy az adminisztratív tevékenység, vagy a könyvelés, de a munkavédelem és tűzvédelem és ennek feladatai biztosan.
Nagyon sokan ugyanis úgy tartják, hogy például a munkavédelem egy szükséges rossz, egy jogszabályi környezettel tarkított, rengeteg érthetetlen feladatot, és tiltást, na és persze határidőket tartogató kötelezettséghalmaz, amin sokszor nem lehet eligazodni. Ez valamilyen szinten így is van, és biztosan szükséges hozzá szakember segítsége, de én azt gondolom, hogy ez egyáltalán nem is baj. Egy szakember fog csak tudni nekünk ugyanis olyan folyamatokat, olyan rendszert, és legfőképp olyan munkavédelmi oktatást adni, hogy maximális biztonságban érezhessük a munkavállalók körét, és ennek kapcsán a vállalatunkat is.
Senki sem tulajdonít ugyanis ennek az egésznek jelentőséget, egészen mindaddig, még valamilyen baleset vagy nem várt esemény be nem következik. Akkor azonban megy a sopánkodás, hogy de jó lett volna egy valódi értéket és védelmet nyújtó rendszert kialakítani, mert akkor egyrészt nem készülhetne a cég hatalmas bírságra, másrészt nem okozna a vállalat megítélésében viszonylag nagy törést a hírérték, harmadrészt pedig nem kellene száz százalékos táppénzt vagy rosszabb esetben kártérítést fizetni az alkalmazottunknak, nem mellesleg végignézni, hogy esetleg az egész élete megváltozik, mert valamilyen maradandó sérülést szenvedett.
Álljunk meg tehát minden ilyen gondolatnál egy percre, és gyorsan számoljunk egyet fejben, hogy valóban megéri-e spórolni egy keveset mondjuk minden hónapban – jelzem elenyésző összeget – a munkavédelmi területeken, vagy éppen megéri nyugodtan aludni és vezetni a céget, tudván, hogy nem történhet semmilyen olyan probléma, amin a rendszer vagy az alkalmazottak perceken belül ne tudnának felülkerekedni. Én a másodikat választom és azt is fogom mindig.